A gemmoterápia rügyekből,vagy egyéb embrionális növényi részekből készült kivonatokkal való kezelést jelent, amelyek hatóanyagtartalma jelentősen nagyobb, mint a kifejlett növényeké.
Elsőként Vladimír Petrovič Filatov /1875-1956/, ukrán tudós hívta fel a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a növényekben bizonyos körülmények között magas koncentrációjú hatóanyagok halmozódnak fel. Felfedezte, hogy ha a frissen levágott növényi részeket szélsőséges körülmények közé helyezzük /sötétbe, hidegbe/, a növényi szövetek mobilizálják belső energiájukat a túléléshez, és a lezajló vegyi reakciók egyedülálló gyógyító hatású anyagokat eredményeznek. Ezeket a módosított növényi hatóanyagokat Filatov biogén stimulátoroknak nevezte el.
Filatov munkáját Paul Henry francia orvos fejlesztette tovább, aki növényi rügyekből készítette a kivonatokat, az etanolt alkohol-glicerines oldattal helyettesítette, majd elkészítette a decimális hígításukat. A gemmoterapeutikumokat elsősorban a homeopátiával foglalkozó orvosok alkalmazták, ezért leginkább Franciaországban és a francia nyelvterületeken terjedt el.
Csehországban Rudolf Franec és tanítványa Josef A. Zentrich kezdte a módszert alkalmazni a hatvanas években. Igazi áttörést a gemmoterápia elterjedésében Jarmila Podhorná Náděje nevű cége jelentette, ahol 1998 – ban kezdték előállítani a rügykivonatokat, majd
2001-ben lépett a piacra a következő gyártó, a Rabštejnská apatyka.
A gemmoterapeutikumokat az allopátia és a homeopátia előállítási módszereinek kombinációja teszi egyedien hatékonnyá. Az aktív hatóanyagok a készítményekben még mérhető mennyiségben megtalálhatóak, emellett a sajátságos homeopátiás előállítási technológiának köszönhetően információkat is hordoznak.
A rügyekből készült kivonatok értékes ásványi anyagokat, vitaminokat, növényi hormonokat, nyomelemeket, enzimeket tartalmaznak, melyek a szervezet ellenállóképességét és az idegrendszer működését segítik.